Itt az idő. Lejárt az Erasmus számomra, eltelt 3 szép hónap. Sok mindent tapasztaltam, sok helyen jártam, láttam szépet is csúnyát is. Találkoztam nagyon jó és nagyon rossz emberekkel is. Szóval nehéz egységesen véleményt adni róla. De talán összességében az arány a jó felé húz. Ez biztos. Csodálatos volt, nagyon örülök hogy Görögországot választottam, ide az ember szíve visszavágyik, újra és újra...A mentalitásuk szimpatikus számomra, az élet, az emberek, a szokások, az ételek, italok, és más egy régi kultúrában volt részem. Vehetjük ezt egy mesének is, de azért ez az 5 milliós nagyváros sokszor felébresztett a szép álomból, és sugallta, hogy nem minden szép. De sajnos ez manapság természetes. Mindenhol vannak olyan emberek, akiket csak az éltet ha árthat, nem törődik mással. De minden rossz élményemet, elfelejtek, vagyis próbálok, ebben sokat segít a rengeteg igaz barát, akikkel találkoztam. Utolsó napok. Furcsán telnek, nehéz eldönteni hol a határ, örülök, hogy haza megyek, vagy szomorú vagyok mert el kell mennem. De szerintem a választ otthon megkapom, a család, a barátok, és a régi közeg között.
ευχαριστώ πολύ- Köszönöm szépen....
ευχαριστώ πολύ- Köszönöm szépen....
