Egy kis balkán...

a balkonról ....

valahogy így tűtettnek Athénban
Amstel háború nyomai...

Te olvasd.....ezt..
Minden nap egy...
csak nyugi...

hol is máshol, az egyetem falán..
"jó a segged anyukám"...
La bamba....
ezen nem nehéz bejutni...

ez az Akropolisznál, azért a dór típusú kuka bejátszik...


Aha, balra nézünk és közben fotózzuk a zenészeket...
Nyugi él....
Ez egy nő...még az arca is fehérre volt festve
Ezek mindent eladnak...


Hát ez csak egy pár kép az itteni életről, az utcákról, házakról, emberekről..na meg a kihagyhatatlan galambkáimról, őket rengeteget fotózom, meg az állatokat. Tele graffitivel a házak falai.

A várva várt hétvége...

Ma eléggé elfáradtam, mert kb. 2000 évet utaztam vissza az időben, de megérte. Eljött az idő amit oly rég vártam megtekinthettem a Fellegvárat, jaj gyerekek ez tényleg csodás..ott állott előttem az az óriási monstrum, amely az ókor egyik legcsodálatosabb és tekintélyt parancsoló csodája. Fenséges volt az út oda felé is, csak két metró megálló tőlem, és csak 50 cent egy jegy ami másfél óráig elég, szóval tömegközlekedésben jobbak. Amit feljöttem a metróból nem kellet megkérdeznem merre van, mivel elég szembetűnő, gyönyörűen ragyogott a nap, szóval minden csodálatos volt. Gyalog neki vágtam hogy felmenjek a hegycsúcsra, ahol a történelemből ismert legendás épületek sorakoznak.Fenn óriási szél van a tenger felől, bár most homokot nem sodort magával. Amikor az ember felér a hegyre és már szinte remeg hogy végre meglássa a csodát, először kicsit lezsibbadtam, mondjuk úgy interneten szebb képet lehet most készíteni róla, mivel majdnem teljesen beállványozták. No de ez legyen a legkevesebb probléma. Ja és igen, a Kariatidák tényleg gyönyörűek. Aztán vissza a metróhoz indulás haza, a téren egy csapat szimfonikus zenekar játszott nagyon szép számokat fúvós hangszeren, ja látnotok kellet volna a két indiánt mellettük, akik pléhbekkel akartak pénzhez jutni, egy idő után érezték hogy nem versenyképesek, és szomorúan leültek és inkább ők is énekeltek a tömeggel együtt:)

Egy kis photoshop munka és máris ott ülhetsz az Parthenon tövében
A Dionüszosz színház az Akropolisz déli partján
Dionüszosz
Erechteion: a fellegvár kultusztemploma az ismert kariatidákkal
Parthenon
Az Akropolisz északi oldala
A Fellegvár
Herodeion színház: az Akropolisz déli lejtőjén
Az Akropolisz keleti oldala



Monasteraki metró megálló

Második, harmadik nap...

Kezdtem megnyugodni, és úgy tenni az első itt alvásom után, mint ha most kezdődne el. és próbáltam elfelejteni, hát mondhatom nehezen megy. De ez van nincs mit tenni, hogy egy szép közhellyel éljek. Akkor nézzünk is szét a környéken ahol lakom. Victoria metró megállótól két percre, mondjuk egy biztonságos részén az amúgy nem biztonságos környéken. Ahogy hallottam kb. 200 piros lámpás ház van csak az én környékemen. a téren rengeteg színes bőrű árul valamit. de mindenki..nagy fehér zsákokkal mennek megállnak leterítik az árut és már árulják is. ja ha zsaru közeledik Guinnessbe illő gyorsasággal összefogják a zsákot és nyomás. A közelben van egy szép nagy park is tele régi görög történelmi személyekkel, és narancs- és olajfákkal.

Ebben az utcában lakom, jobboldalt
Egy közeli park
A görög nők...

Falra fel.....

Hungarian Embassy-Erasmus office

Ebben az épületben van az Erasmus iroda
Ennek az udvarán...
A sarokban ülő gyerek figura megvan?
Archeológiai múzeum


Ez már a péntek, elmentem a nagykövetségre, és aztán az itteni Erasmus irodában, nagyon szép helyen van, az Archeologiai múzeum közvetlen szomszédságában, egy régi klasszicista épület része, a nagy régi egyetem a Politechnikum udvarán. Pálmafák, és ragyogó napsütés ez jelemzi most a várost, felszínesen, de a valósághoz hozzá tartozik a csúnya része is. Cigiznek az emberek, de mindenhol többször észrevettem ahogy jártam a várost, láttam a gyógyszer üzletben az öreg nénit, a pizzériában az eladót, a rendőrségen a rendőrt aki épp ráhamuzott a jegyzőkönyvemre.:)
Bekerültem egy utcában ahol olyan büdös volt..vér, kosz, ürülék, mocsok volt..éppen takarította egy fickó álarcban, azaz csak vizzel lemosta..még jobban szétáztatta hagy folyjon le az utcán. Na azért nem minden a rosszról szól de hozzá tartozik ez is..lesz még szebb is..már nem sok kell és eljutok a rég várt Akropolisra, na majd akkor lesz nézés..

A kezdet...

Budapestről indulva teli reményekkel és ki nem élt kalandvággyal. Minden a tervezett módon zajlott, Athénig. A reptérről a szállásom felé haladva a metrón, zsebesek áldozata lettem, mivel nagyon zsúfolt, emberek hadával kellett megküzdenem. Szóval innen már bemutatkozott az igazi oldala is egy nagyvárosnak. Athén nagy város, koszos, mocskos, poros és szürke..(de a miénk). Több mint egymillió bevándorló érkezik a tengerentúlról, közel-kelet számos országából..ezért több a rendőr is nagyobb a fegyelem, és nagyobb a félelem is. Már az első este a balkáni rendőrségen voltam, na gyerekek hogy ott mi volt..5 éves kisgyereknek éreztem magam úgy féltem. Senki nem tud csak görögül, de azt ordibálva. elmentünk, hogy bejelentést tegyünk az ügyről. felmentünk a harmadikra, kinyílik a lift, és elém tárult a valós helyzet. Kurvák, bevándorlók, rabok..és ordibáló rendőrök..ja és mindenki cigizik mindenhol. A rácsok mögül színes bőrű emberkék makognak valamit a rendőrnek, lefoglalt lopott áruktól nem lehet mozdulni és a kapitány a fegyverét szorongatva próbál mindenkit csendere inteni. Nos ez még csak az első estém volt.