egy nem szép nap..

Ma bárcsak ne mentem volna ki a városba. Sétáltam a főtéren, szép napsütés, minden rendben volt. Már említettem nektek az utcai árusokat, nap mint nap találkozol velük az utak mentén, jámbor árusok csak egy kis pénzt akarnak, nem rossz emberek. De illegális tevékenység. Ezért nap mint nap harcot vívnak a rendőrökkel, vannak kimondottan erre a célra használt rendőrségi részleg, amely az utcai árusokat figyelik és próbálják elkapni. Ha sikerül, bírság, és elveszik a lefoglalt árut. Ezért a srácok mindig résen vannak, és ha meglátnak egy zsarut, hirtelen összepakolnak és futás. Ma amikor a Syntagmánál sétáltam, hirtelen füttyszó..a srácok gyorsan pakolnak és futás, másodpercek alatt történt mindez, akinek sikerült az rohant, akinek nem azt elkapták, de ugye nem elég magadat menteni vinned kell az árudat is mert akkor nem lesz más holnap..hullottak a táskák, a napszemüvegek mindenfelé..a srácok rohantak amerre tudtak. De egy szegény kölyök nem tudom miért a forgalmas utcán akart átrohanni, 19-re lapot kért. De nem jött össze neki. Sajnos. Egy kocsi telibe vágta..repült egy nagyot. És csak feküdt az úttesten, vérben úszva. Remegett a fájdalomtól. A bajtársai ordítottak a rendőrökre, akik az elején nem törődtek vele, hanem a lefoglalt árut próbálták eltenni. Erre már a járókelők is kiabáltak a zsarukkal. Egyre több zsaru jelent meg, hívtak mentőt. A srácok összeszedték az útról a szemüvegeket. a Táskákat, a bátrabbak kirángatták a zsaruk kezéből a táskákat. De aztán csend. a gyerek még mindig az úton hever. a Társai mellette voltak végig, veszekedtek a rendőrökkel, amit megértek félig, egy pár táska nem ér egy ember életet. Szegény nő aki a kocsiban ült. Teltek a percek, sok idő eltelt amíg a mentő odaért, és elszállította, durva látvány volt, rángatta az ideg és a fájdalom a sérültet. A többiek az idegességtől, félve próbálnak neki segíteni, de csak reménykedni lehet. Lehet ez mindennapos egy rohanó nagyvárosban, oké. De ez mindig szörnyű látvány, mindig fájó, mert ez túl sok áldozat. Remélem túléli, csak a szomorú, az, hogy ha felépül, kezdődik újra ez a mindennapos harc a pénzért.